Bemutatkozás

A PK Követeléskezelő Zrt. létrejöttének története

A PK Követeléskezelő Zrt. cégjogi jogelődjét, a Pénzintézeti Központot 1916-ban alapították a Magyar Állam és az akkori, Magyarországon működő nagyobb kereskedelmi bankok. A Pénzintézeti Központ létrejöttének fő oka a háborús viszonyok közötti sorozatos bankbukásokra vezethető vissza, melyek alapjaiban rengették meg a betétesek bankok iránti bizalmát. Olyan intézkedésre volt szükség, amely garantálta, hogy Magyarország területén alacsony tőkével pénzintézet nem alakulhat, illetve biztosította a pénzintézetek állandó felülvizsgálatát.

A pénzintézetek már korábban is létrehoztak ilyen irányú szervezeteket, ezek azonban sorban kudarcot vallottak. A megoldást tehát egy olyan intézmény jelentette, amelyben az állam és a magánbankok is egyaránt képviseltették magukat. A pénzügyminiszter által 1915-ben benyújtott törvényjavaslatot azonban meglepő módon sok támadás érte, nemcsak politikusok, hanem közgazdasági szakemberek és az érdekelt pénzintézetek vezetői is erősen küzdöttek a jelentős állami befolyással bíró Pénzintézeti Központ megalakulása ellen. Az országgyűlés az alapításról szóló törvényjavaslatot hosszú és alapos tárgyalás után fogadta el és az mint az 1916. évi XIV. törvény emelkedett jogerőre. A Pénzintézeti Központ ezen törvény alapján, szövetkezeti formában, 100 millió korona alaptőkével jött létre. Legfontosabb célja a Magyarországon működő pénzintézetek és a közgazdaság érdekeinek ápolása és előremozdítása volt. A 10. § alapján tagjai lehettek a „részvénytársasági alapon működő pénzintézetek, a pénzügyminiszter engedélyével községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint külföldi pénzintézetek magyarországi fiókjai, olyan önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak, külön törvényen alapuló pénzintézetek és a magyar államkincstár”. Ezen tagoknak a Pénzintézeti Központ küldtése alapján hitelt nyújthatott, kétes esetekben tanácsot adhatott, valamint állandó figyelemmel kísérte üzlet- és ügyvitelüket.

Az első világháború alatt és az azt követő időkben beálló társadalmi és gazdasági változások szükségessé tették, hogy a Pénzintézeti Központ eredeti célja és üzletvitele kibővüljön. Az 1920. évi XXXVII. törvény alapján korábbi feladatai mellett pénzügyminiszteri felhívásra közérdekű vállalkozásokban is részt vehet. Az intézmény ezen törvény alapján vehetett részt 1926-ban a Victoria-malmok felszámolásában, illetve később ennek köszönhetően kerülhetett kőszénbánya, gőztéglagyár és cipőgyár is a birtokába.

1930. január 1-jétől újabb nagyszabású, szociálpolitikai feladattal bővült a Pénzintézeti Központ feladatköre, ugyanis ettől fogva az elismert vállalati nyugdíjpénztárak ügy- és vagyonkezeléseinek, könyveinek és nyilvántartásainak ellenőrzése is rá hárult.

A második világháború a Pénzintézeti Központ működésében is törést okozott, korábbi nagy tekintélyét már nem sikerült visszaállítania a háború után. Az 1940-es évek végén kezdődő államosításnak köszönhetően a nagyobb pénzintézetek mind állami tulajdonba kerültek, a kisebbekre pedig felszámolás várt, amit a Pénzintézeti Központnak kellett elvégeznie. Ennek köszönhetően az intézmény korábbi, alapvető funkciói megszűntek, új feladatkörei közé pedig az államosított nagybankok részvényeinek kezelése, valamint felszámolások és behajtási ügyek lebonyolítása tartozott.

Az 1950-es évek közepétől a 80-as évek elejéig a magánszemélyek minden külföldi vonatkozású ügye - úgy mint örökség, járadék és bármilyen vagyon – a Péntinézeti Központon keresztül került lebonyolításra.

1992-től a felszámolói tevényekség üzletviteli vállalkozásnak minősül, ennek köszönhetően pedig megszűnt az állam, ezen keresztül pedig a Pénzintézeti Központ monopolhelyzete. Az intézmény 1992. december 31-től részvénytársasági formában folytatta működését és így nagy lépést tett afelé, hogy újból bankszerű tevékenységet folytasson, illetve működőképes kereskedelmi bankká váljon Pénzintézeti Központ Bank Rt, majd több kisebb kereskedelmi bank beolvadását követően Polgári Kereskedelmi Bank Rt. néven. A Polgári Kereskedelmi Bank Rt. 2004. november 15-ig a Postabank és Takarékpénztár Rt. leánybankjaként működött, majd a Postabank privatizációjával összefüggésben a banki licenc visszaadásra került.  

A Társaság ezt követően már csak követeléskezeléssel foglalkozott és 2005. I. negyedévében a Magyar Állam mint követeléskezelésre szakosodott pénzügyi vállalkozást, magánszemélyek részére privatizálta.

 

A PK Követeléskezelő Zrt. jelene

A nagymúltú Pénzintézeti Központ jogutódjának elsődleges tevékenysége napjainkban a követeléskezelés, amelynek piaca mind a vállalati, mind pedig a lakossági szektorban évről évre növekszik.

A PK Zrt. tevékenységét az I-74/2003. számú, 2003. január 20. napján, valamint az E-I-69/2006. számú, 2006. január 26. napján kiadott engedélyek alapján végzi.

Ügyfélfogadásra hétköznapokon 8:00 és 18:00 óra között van lehetőségük tisztelt Ügyfeleinknek. Panaszaikat a fentieken túlmenően hétfőnként 8:00 és 20:00 között telefonon is bejelenthetik.

Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy Társaságunk a szerződéses rendelkezések szerinti kamatot, késedelmi kamatot, díjat és költséget, ennek hiányában pedig a törvény által meghatározott mértékű kamatot, késedelmi kamatot, díjat és költséget számítja fel.

Társaságunk a követeléskezelési tevékenység során figyelembe veszi Ügyfeleink teljesítőképességét, ehhez mérten az alábbi eszközöket alkalmazta, illetve alkalmazza:

  • NET-Program
  • Családi Csődvédelmi Program
  • tartozás átütemezése egyéni megállapodás alapján
  • ingatlan közös értékesítése egyéni megállapodás alapján
  • végső esetben végrehajtási eljárás

Kapcsolatfelvételre tisztelt Ügyfeleinknek a honlapon keresztül elektronikus úton, székhelyünkön az ügyfélfogadási időben személyesen, illetve telefonon van lehetőségük.

Adatkezelési, a forintosításra és elszámolásra, illetve adósságrendezésre és Nemzeti Eszközkezelő Programra vonatkozó információinkat, további egyéb releváns információkat honlapunkon a megfelelő menüpontokban találhatnak. Ezeken túlmenően tájékoztatást személyesen, telefonon, valamint írásban kaphatnak tisztelt Ügyfeleink a fent megadottak alapján.

 

Információk a 2013. évi CCXXXVII. törvény 122. § (4) bekezdése alapján előirt kötelezettség teljesítéséhez:

 

Társaságunk egyedüli részvényese (100% tulajdoni hányad) az R-Investment Tőkebefektető Zrt., mely 100%-os szavazati joggal rendelkezik, így a Társasággal egyedüli szoros kapcsolatban álló személy.

A Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt Társaságunkkal szemben hozott határozat rendelkező része:

 

J-I-31/2008. számú határozat felügyeleti intézkedés:

Felhívom a Zrt-t, hogy a felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségét mindenkor pontosan, határidőben, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítse.

 

H-FH-I-B-16/2017. számú határozat:

I. Kötelezem a Társaságot, hogy jelen határozat kézhezvételétől haladéktalanul, és azt követően tevékenysége során folyamatosan a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítse felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségét, amelynek körében a törzsadat bejelentési kötelezettségének a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal és határidőn belül tegyen eleget.

II. A határozat indokolásának II.1. és II.2. pontjaiban megállapított jogszabálysértések miatt a Társasággal szemben 150.000,- Ft, azaz százötvenezer forint összegű bírságot szabok ki.

Felhívom a Társaság figyelmét, hogy amennyiben jelen határozati kötelezésnek nem, vagy nem teljes körűen, illetve késedelmesen tesz eleget, az MNB-nek jogszabályban biztosított további intézkedések alkalmazására van lehetősége, ideértve a további bírság kiszabását is.

Az MNB eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A kiszabott bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül kell az MNB 19017004-01678000-30900002 számú számlájára – „felügyeleti bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámítására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd (háromszázhatvanötöd) része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot az MNB hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével „késedelmi pótlék” megjelöléssel.

Az MNB által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

 

H-PVJ-I-14/2018. számú határozat:

I/A. Az MNB kötelezi a Pénzügyi vállalkozást, hogy jelen határozat kézhezvételétől haladéktalanul, és azt követően tevékenysége során folyamatosan a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal teljesítse felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségét.

I/B. Az MNB kötelezi a Pénzügyi vállalkozást, hogy jelen határozat kézhezvételét követő 30 napon belül hozza összhangba a 2016. évre vonatkozó rendszeres negyedéves adatszolgáltatásait az analitikus nyilvántartásával a vásárolt és eladott, fogyasztóval szembeni követelések darabszáma tekintetében.

II. Az MNB rendkívüli adatszolgáltatás keretében előírja a Pénzügyi vállalkozás számára, hogy a 2016. évre vonatkozóan teljesített rendszeres negyedéves adatszolgáltatásainak 23C táblájában szereplő adatok alátámasztására szolgáló analitikus nyilvántartását jelen határozat kézhezvételét követő 30 napon belül bocsássa az MNB rendelkezésére.

Az MNB felhívja a Pénzügyi vállalkozás figyelmét, hogy amennyiben jelen határozati kötelezéseknek nem, vagy nem teljeskörűen, illetve késedelmesen tesz eleget, az MNB-nek jogszabályban biztosított további intézkedések alkalmazására van lehetősége, ideértve bírság kiszabását is.