A PK Követeléskezelő Zrt. létrejöttének története
A PK Követeléskezelő Zrt. cégjogi jogelődjét, a Pénzintézeti Központot 1916-ban alapították a Magyar Állam és az akkori, Magyarországon működő nagyobb kereskedelmi bankok. A Pénzintézeti Központ létrejöttének fő oka a háborús viszonyok közötti sorozatos bankbukásokra vezethető vissza, melyek alapjaiban rengették meg a betétesek bankok iránti bizalmát. Olyan intézkedésre volt szükség, amely garantálta, hogy Magyarország területén alacsony tőkével pénzintézet nem alakulhat, illetve biztosította a pénzintézetek állandó felülvizsgálatát.
A pénzintézetek már korábban is létrehoztak ilyen irányú szervezeteket, ezek azonban sorban kudarcot vallottak. A megoldást tehát egy olyan intézmény jelentette, amelyben az állam és a magánbankok is egyaránt képviseltették magukat. A pénzügyminiszter által 1915-ben benyújtott törvényjavaslatot azonban meglepő módon sok támadás érte, nemcsak politikusok, hanem közgazdasági szakemberek és az érdekelt pénzintézetek vezetői is erősen küzdöttek a jelentős állami befolyással bíró Pénzintézeti Központ megalakulása ellen. Az országgyűlés az alapításról szóló törvényjavaslatot hosszú és alapos tárgyalás után fogadta el és az mint az 1916. évi XIV. törvény emelkedett jogerőre. A Pénzintézeti Központ ezen törvény alapján, szövetkezeti formában, 100 millió korona alaptőkével jött létre. Legfontosabb célja a Magyarországon működő pénzintézetek és a közgazdaság érdekeinek ápolása és előremozdítása volt. A 10. § alapján tagjai lehettek a „részvénytársasági alapon működő pénzintézetek, a pénzügyminiszter engedélyével községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint külföldi pénzintézetek magyarországi fiókjai, olyan önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak, külön törvényen alapuló pénzintézetek és a magyar államkincstár”. Ezen tagoknak a Pénzintézeti Központ küldtése alapján hitelt nyújthatott, kétes esetekben tanácsot adhatott, valamint állandó figyelemmel kísérte üzlet- és ügyvitelüket.
Az első világháború alatt és az azt követő időkben beálló társadalmi és gazdasági változások szükségessé tették, hogy a Pénzintézeti Központ eredeti célja és üzletvitele kibővüljön. Az 1920. évi XXXVII. törvény alapján korábbi feladatai mellett pénzügyminiszteri felhívásra közérdekű vállalkozásokban is részt vehet. Az intézmény ezen törvény alapján vehetett részt 1926-ban a Victoria-malmok felszámolásában, illetve később ennek köszönhetően kerülhetett kőszénbánya, gőztéglagyár és cipőgyár is a birtokába.
1930. január 1-jétől újabb nagyszabású, szociálpolitikai feladattal bővült a Pénzintézeti Központ feladatköre, ugyanis ettől fogva az elismert vállalati nyugdíjpénztárak ügy- és vagyonkezeléseinek, könyveinek és nyilvántartásainak ellenőrzése is rá hárult.
A második világháború a Pénzintézeti Központ működésében is törést okozott, korábbi nagy tekintélyét már nem sikerült visszaállítania a háború után. Az 1940-es évek végén kezdődő államosításnak köszönhetően a nagyobb pénzintézetek mind állami tulajdonba kerültek, a kisebbekre pedig felszámolás várt, amit a Pénzintézeti Központnak kellett elvégeznie. Ennek köszönhetően az intézmény korábbi, alapvető funkciói megszűntek, új feladatkörei közé pedig az államosított nagybankok részvényeinek kezelése, valamint felszámolások és behajtási ügyek lebonyolítása tartozott.
Az 1950-es évek közepétől a 80-as évek elejéig a magánszemélyek minden külföldi vonatkozású ügye - úgy mint örökség, járadék és bármilyen vagyon – a Péntinézeti Központon keresztül került lebonyolításra.
1992-től a felszámolói tevényekség üzletviteli vállalkozásnak minősül, ennek köszönhetően pedig megszűnt az állam, ezen keresztül pedig a Pénzintézeti Központ monopolhelyzete. Az intézmény 1992. december 31-től részvénytársasági formában folytatta működését és így nagy lépést tett afelé, hogy újból bankszerű tevékenységet folytasson, illetve működőképes kereskedelmi bankká váljon Pénzintézeti Központ Bank Rt, majd több kisebb kereskedelmi bank beolvadását követően Polgári Kereskedelmi Bank Rt. néven. A Polgári Kereskedelmi Bank Rt. 2004. november 15-ig a Postabank és Takarékpénztár Rt. leánybankjaként működött, majd a Postabank privatizációjával összefüggésben a banki licenc visszaadásra került.
A Társaság ezt követően már csak követeléskezeléssel foglalkozott és 2005. I. negyedévében a Magyar Állam mint követeléskezelésre szakosodott pénzügyi vállalkozást, magánszemélyek részére privatizálta.